Helka története

A Helka című mesefilm egy alig tizenhárom éves hercegnő története, akinek szembe kell szállnia legfőbb ellenségével, hogy szülőföldje újra szabad és boldog vidék legyen.

A Balatoni Birodalom valaha a bőség földje volt. KELÉN király és HELÉN királyné békében és egyetértésben irányították. Egy nap azonban minden megváltozott. HELKA anyja, Helén királyné egy furcsa balesetben vízbe fulladt.

Kelén király önmagát okolta a történtekért. Élőhalottként járt-kelt a kastély falai között, a birodalom pedig sivár és kietlen tájékká változott. Ettől kezdve a széltől is óvták Helkát, a kastélyon kívüli világ ellenség lett számára.

A király helyett a hajdani királyné testvére, HORKA uralkodik, akit egyetlen vágy vezérel: átvenni a hatalmat a birodalom felett. Úgy tűnik, ármánykodása sikerrel jár, az özvegy király kész feleségül venni őt. A korona már csak karnyújtásnyira van Horkától.

Az esküvőt a kastély népe szorongással várja, Horkát mindenki gyűlöli. Kegyetlen természete csak a király előtt ismeretlen.

Az esküvő hírére mindenféle népség érkezik az udvarba, köztük a híres jósboszorka is. Horkának a boszorkány feltárja a jövőt: Helka letaszítja őt a trónról, hacsak meg nem hal addig. Horka parancsot ad a kislány megölésére, Helka azonban túléli a merényletet. Az erdőbe menekül, ECHÓt keresi, anyja hajdani segítőjét.

Echo erdei kunyhója elhagyatottnak tűnik, pedig egy manó, TRAMINI bújkál benne. Helka és Tramini összevesznek a kunyhó tulajdonjogán, de vitájuknak a Helkát kereső angolnák érkezése vet véget. Tramini elmenekül, a kislány pedig segítőkre lel: rátalál Echo elvarázsolt nyájára, a kecskekörmökre. Velük együtt indul útnak, hogy Echót megkeresse, de az erdőben újra Traminibe botlik, akinek megmenti az életét. Tramini kénytelen Helka útitársául szegődni, és a segítségért cserébe megajándékozza őt egy csodálatos képességgel. Helka most már érti az állatok beszédét is. Így tudja meg, hogy a Balatoni Birodalmat komoly veszély fenyegeti: csúszómászó angolnák lepték el a vizet, és a tavi állatok is az erdőbe szorultak. Az angolnákat maga Horka engedte a tóba, hogy minél nagyobb zűrzavart idézzen elő.

A zsúfolt erdőben kevés a hely, az élelem és a víz. Helka megjelenése is fokozza az indulatokat, az állatok számára ő nem más, mint Horka unokahúga, aki egy személyben felelős minden bajért.

Az erdő lakóinak vizet kell szerezniük, különben pusztulásra vannak ítélve. Egy megoldás van csak: Kékkút forrása, de az odavezető út veszélyekkel teli, élve még nem tért vissza onnan senki.

Vajon Helkának és Tramininak sikerül-e eljutni oda? Sikerül-e a Balatoni Birodalom megmentése, amikor Horkának egyetlen célja van csak: elpusztítani mindenkit, aki az útjában áll?

A nagy összecsapás végül Horka vereségével zárul, de addig hőseink számtalan kalandon mennek keresztül.

Magyarországon meglehetősen ritkán készül olyan mesefilm, mely hazánk kulturális kincseit és sajátos természeti világát tárja fel. Filmünkben a valódi, létező tájak a varázslat részévé válnak. A történet szereplői végigbarangolják Tihanyt, Hegyestűt, a szentbékkállai kőtengert, Kékkút és a Bakony vidékeit. A mesében szerepet kap a Balaton legendavilága, így például a balatoni kecskekörmök, a Tihanyi Echo, Kelén és Helka széphistóriája. Mindezek megismerésére ad lehetőséget a kalandos tündérmese, azzal együtt, hogy a valós helyszínek megjelenítése a történetben további felfedezésekre ösztönözheti a nézőket. Filmtervünk felvállalt célja a Balaton legendavilágának újrateremtése, s egyúttal a valós helyszínek iránti érdeklődés felkeltése.

Forgatókönyvírók: Kormos Anett, Zabezsinszkij Éva

(Nyulász Péter: Helka – Burok-völgy árnyai c. mesekönyve alapján)